A KRíG KULTÚRA

A krígek a Surosida bolygón őshonosak, és alkalmazkodtak a bolygón uralkodó szárazabb éghajlathoz. A Surosida kicsi bolygónak számít, egyenlítői átmérője kicsit több mint 5000 kilométer (5035 km). A bolygó forgástengelye majdnem 30 fok (29,72). Ez, valamint a napjától való távolsága és a keringési ideje adja, hogy a bolygó déli féltekéjén kettő évszak van, egy száraz és egy csapadékos. A csapadék mennyisége, és így az évszakok változatossága észak felé haladva csökken. A népesség körülbelül harmincmillió fő, nagyobb populációt ez a kietlen bolygó nem tud eltartani a jelenlegi technikai feltételek mellett. Ennek fele gyerek, azonban főleg a fiatal férfiak magas halálozási rátája miatt a népesség összlétszáma mégsem nő számottevően. (Veszélyes életet élnek.)

A krígek ősei hüllők voltak, és eredetüket le sem tagadhatják, de nem is akarják, sőt büszkék rá. Hüllő származásuk elsősorban fizikai jellemzőikben érhető tetten, de sok személyiségvonásuk és ebből fakadó szokásuk is innen eredeztethető. Fizikailag erős testfelépítésűek. A farok elcsökevényesedett, mióta stabilan két lábon járnak, azonban a pikkelyes bőr megmaradt. Alapvetően sárgásbarna színű, de színváltoztatásra is képes, amellyel érzelmeiket vagy a törzsben betöltött rangjukat jelzik. A karmok nem tűntek el, sőt megerősödtek, és ez mondható el a kezdetben rovarfogyasztásra kialakult fogazatra is, mely napjainkra a húsevésre is alkalmas. A legnagyobb kríg, akit mértek, elérte a kettő méteres testmagasságot. Ez azonban ritka ennél a fajnál, többnyire 150 és 180 centiméter közé esik a méretük. A hímek vagy férfiak a fejükön kettős csonttarajt hordanak, és igazi különlegesség, hogy szőrtelen hüllő őseik ellenére a csonttaraj között haj nő. Ezt általában a tarajjal egy méretre vágják. A női egyedeknél a csonttaraj kisebb és divattól függően a haj hosszabb-rövidebb. Arcuk megőrizte a hüllőszerű vonásokat, az álkapocs azonban sokat rövidült az idők folyamán. Orrnyereg nincs, a szemük vágott pupillájú és szinte bármilyen színű lehet.

A krígek társadalma törzsi rendszerű. A Surosida bolygón mintegy két tucat kríg törzs él. A bolygó területe gondosan fel van osztva a törzsek között. Ritka a háborúskodás, legfeljebb akkor, ha egy törzs annyira meggyengül, hogy létszáma lecsökken, és már nem tudja fenntartani területét. Még ekkor is igyekeznek a törzsek békésen felosztani az elnéptelenedett területet egymás között, a konfliktusok végső megoldása csak a háború. Sokkal gyakoribb ok a harcra, ahogy ez a kríg történelmen végigkövethető, ha egy törzs túlságosan megerősödik, létszáma megnő. Ekkor erőszakosan, akár más törzsek kárára is szereznek területet maguknak, bár mióta technológiailag fejlettebbek, előfordul, hogy inkább elhagyják a bolygót és másutt keresnek otthont maguknak. Ilyen kirajzás, azonban csak kétszer történt idáig a kríg történelemben. A törzset mindig a törzsfő vezeti. A vezetés családi alapon öröklődik, hacsak a törzs valamelyik tagja meg nem kérdőjelezi azt. Ilyenkor a vita sokféleképpen eldőlhet, a hagyományos „mérkőzzünk meg” szituációtól egészen a vének döntéséig. A törzsek családokra oszlanak. Társadalmuk klasszikus felépítése kezdetben a törzs, nemzetség, család volt, napjainkra azonban a nemzetségek szinte eltűntek, egyszerűen családokra és törzsekre osztják fel magukat. Természetesen a családoknak is van vezetője. Még nem esett szó róla, de a vezetők mindig férfiak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a nők teljesen alárendelt szerepben lennének. Először is családfő és törzsfő csak olyan férfi lehet, aki házas. Minél előkelőbb egy család, annál inkább megnézik, kihez adják lányaikat feleségül, és ebbe az érintett nőnek is van beleszólása. A kríg nők erőteljes személyiségek, harcolni is megtanulnak, azonban egy kríg nő soha nem szólhat vissza egy kríg férfinek nyilvánosan. Hogy családon belül hogyan zajlanak a viták, nem tudjuk.

A krígek párválasztása és utódlása igen érdekes. Először is a párkapcsolatok egy életre szólnak. Szétválás csak akkor lehetséges, ha nem születnek közös utódok, illetve, ha születnek is, de genetikailag nem megfelelőek. A krígek nem hagyják életben a betegen vagy fogyatékosan született csecsemőket. Az új nemzedék belső megtermékenyítéssel kezdi életét az anya testén belül, rendkívül lágy héjú tojásokban, amelyek a fejlődés során feloldódnak a szülőzsákban lévő folyadékban, így mondhatjuk, hogy a krígek elevenszülők. Egy anyában, kezdetben akár tíz tojás is lehet, de ez nem azt jelenti, hogy annyi utód is jön a világra. Egészen rendkívüli, hogy egy megtermékenyítés során, vagy csak hím ivarú vagy csak nő ivarú utódok lesznek. Ahogy a lágy héjú tojások feloldódnak a magzatok érintkezni tudnak egymással. A fiúk szinte azonnal harcolni kezdenek, még az anya testén belül, már akkor igen erős karmaikkal akár cafatokra is téphetik egymást. Az elpusztult magzatok feloldódnak a tápláló folyadékban, amelyből az utódok születésükig élnek. Ennek az élettani folyamatnak köszönhetően egy anya maximum három fiúgyermeket hoz a világra, de legtöbbször csak kettőt. A lányok esetében más a helyzet. Ők nem harcolnak, de így is legfeljebb csak öt leánygyermek születik egyszerre, mert a gyengébb magzatok a fejlődés során elpusztulnak, mivel az anya soha nem tud táplálni annyi tojást, amennyi megtermékenyül. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a krígek egyszerre egy-öt utódot hoznak a világra, és egy anya élete során általában háromszor szül. Szintén nagyon érdekes, hogy két megtermékenyítés között mindig eltelik legalább öt év. Ez valószínűleg az anya szervezetének intenzív megterhelésével magyarázható. Még ha élnek is házaséletet a párok, az öt éven belüli ismételt fogantatás nagyon ritka jelenségnek számít.

A családban mindig a legidősebbé a legnagyobb tisztelet. A gyerekek egészen fiatal koruktól önállóságra vannak szoktatva, nem egy gyermekközpontú társadalom, bár minden utód érték. Mivel egyszerre legalább kettő-négy utód születik, nemtől függően, a gyerekek csecsemőkoruktól megtanulják, hogy osztozni kell. A szülők bátorítják is őket a versengésre. Az agresszivitás, a ravaszság, az arrogancia elismert értékek a kríg társadalomban. Alapelv, hogy: „Állj ki magadért, mert senki más nem áll ki érted!” Agresszivitással egészen a családfői vagy törzsfői pozícióig lehet vinni, ez azonban a krígek többségének nem adatik meg, ezért ők főleg a ravaszságukra és az eszükre támaszkodnak. Innen fakad, hogy legtöbben kereskedelemmel foglalkoznak, szinte sohasem tisztességesen. A krígek tizenöt éves koruktól számítanak felnőttnek, de az csak az ivarérettséget jelenti. Állandó párt, ami a felnőttek világába való belépéssel egyenlő, általában csak jóval később választanak maguknak. A nem hivatalos kapcsolatokból született utódok automatikusan szolgákká lesznek, hacsak utólag fel nem vállalja őket a család. Persze a kríg történelemben is előfordult már, hogy egy utolsó szolgagyereknek született férfiből lett a törzs vezére, de ez csak azt mutatja, hogy a történelem szinte minden társadalomban képes ismételni önmagát. Miután egy férfi és egy nő megházasodott, elszakadnak apjuk házától, és bár új családot és otthont hoznak létre, de a férfi családjának családfője gyakorol hatalmat felettük. Viszont innentől kezdve mégis teljesen önálló életet élnek, amelynek mindennapjaiba a családfő ritkán szól bele. Nem úgy az egész családot érintő ügyeknél, mint például a háborúskodás, vagy a területváltás. Ilyen esetekben kötelesek a családfőnek engedelmeskedni. Egyébként a férfi végezheti hivatását, és a nő is, ha van neki, de mivel a krígeknél ez általában sok utazással járó kereskedelem vagy sok veszéllyel járó kémkedés, vagy ritkán fejvadászat, ezért nem gyakori, hogy ezeket a tevékenységeket nők is végeznék.

A természeti környezet, amely a Surosida bolygón körülveszi a krígeket száraz. Mint említettem a déli féltekén kicsit több a csapadék, ezért ott füves puszták is találhatók néhány szárazságtűrő fa fajtával. A bolygó élővilága is inkább itt található. Ez egyértelműen a hüllők bolygója, jó néhány kevésbé intelligens, tehát állatnak tekinthető faj él itt. A legkisebbektől kezdve: élnek itt férgek, rovarok, madarak és hüllők. Emlősök, és más nem szén alapú életformák nem élnek a bolygón. A vízkészlet kevés és leginkább a föld alatt található, de abban is élnek különféle halak, puhatestűek és egyéb apró testű vízi állatok. A Surosidán nagy testű állatok vizekben nem élnek. Annál inkább a szárazföldön. Az ízeltlábúak ugyan kicsik, de mind a madarak, mind a hüllők között vannak nagytestű növényevők és ragadozók is. A fiatal kríg férfiak között természetesen hagyomány többek között valamilyen nagy testű ragadozó elejtése a férfivá váláshoz való úton. Az északi félteke inkább sivatagos, de ez nem azt jelenti, hogy azt ne népesítették volna be. Elmondható, hogy minél északabbra megyünk, annál inkább jellemző a föld alatt való építkezés. Északon a vízkészletek már csak a föld felszíne alatt találhatók meg.

A krígek kultúrája egyszerű és nomád, mint a bolygó, amin élnek. Bányászat nem folyik a bolygón, alapanyagaik a kő és a fa. Kevés növényi táplálékot fogyasztanak, főleg rovarokon és más állati eredetű táplálékon, húson, tojáson élnek. A bolygó fajai közül többet háziasítottak és tenyésztik őket. Az állatok minden részét feldolgozzák, ezekből, valamint fa és kő megmunkálásokból ered az a kevés képzőművészeti tárgyuk, ami van. Minden mást kereskedelemből szereznek be. Öltözködésük egyszerű, bár színesebb, értékesebb dolgokat is vásárolhatnának, vagy cserélhetnének, velük született puritánságuk megmaradt. Ünnepeik a család és a természet körül forognak. Érdekes módon a születést nem ünneplik, de a szülést igen. Amikor egy nő először hoz világra egészséges utódot vagy utódokat, a család felnőtt tagjai meglátogatják, megajándékozzák, ünneplik. Ugyanígy a férfit nagykorúvá válásakor. Ünneplik a házasságkötést, valamint a halált. Őseikről és elhunyt hozzátartozóikról sokáig megemlékeznek, általában valamilyen személyes tárgy megtartásával, történeteik továbbadásával. Ünnepeik kötődnek a természet évszakváltásaihoz, az állatokhoz, akár a háziállatok szaporodási időszakához, akár a vadászathoz.

És itt érkeztünk el ahhoz a kérdéshez, hogy egy ilyen kevés technológiai lehetőséggel megáldott faj, hogyan képes az űrutazásra. Erre a krígek történelmében találhatjuk meg a választ. Az elmúlt négyszáz évből több mint kettőszáz évig a Surosida hutt uralom alatt állt (236 évig). A bolygó jó helyen helyezkedik el a huttok csempész útvonalainak szempontjából, így kezdetben raktárakat alakítottak itt ki, nem nagyon törődve az egyszerű, szinte kőkorszaki szinten élő krígek véleményével. A krígek azonban nagyon jól alkalmazkodnak, és ezt a huttok is felismerték. Az egyszerű szolgálatoktól néhány évtized alatt eljutottak odáig, hogy felengedték őket a hajókra, illetve információgyűjtési, beépülési feladatokkal is megbízták őket. Ez egy óriási fordulat volt a krígek történelmében. Tulajdonképpen készen kapták a technológiát, amelyet egy évszázad alatt teljesen a magukévá tettek. A hutt uralomnak ma is vannak jelei, például szinte minden kríg beszél huttul, és a mai napig jó kapcsolatokat ápolnak a hutt alvilággal. Maga a hutt fennhatóság magától ért véget. Miután a krígek űrhajóikon kirajzottak a közeli és távoli rendszerekbe, az addigi elszigeteltsége és ismeretlensége a bolygónak véget ért. Így már nem tudta ellátni azt a biztonságos raktár szerepet, amelyet közel két évszázadon át.

A kríg fajt, bolygóját és civilizációját volt szerencsém személyesen is tanulmányozni, de bármi nemű kiegészítését leírásomnak szívesen veszem.

 

Ooricha Lula

civilisatio investigator